Kicsit lelkiismeret furdalásom lett már, hogy mindent gyorsított tempóban tanítok sok segítséggel, úgyhogy most elővettem a formálást. Persze Butch ismeri, csak nem volt egyértelmű, hogy akkor most az következik, úgyhogy ment a szemezés, mozdulatlanná merevedés, fejrátét a lábamra – ezt nem is tanítottam – végre elindult. Egy klikk kellett neki és már kapcsolt is. Szóval szépen eljutott a helyére, még arra is rájött, hogy ott kell valamit csinálnia. De a fekvés nem ugrott be, úgyhogy kapart, meghajolt (ezt sem tud még), letette az orrát, megfogta az ágy sarkát. Végül igazán elege lett belőlem és megugatott. Na tessék, megvan hogy fogjuk majd tanulni az ugatást. 😉
Kapott egy kis segítséget, kétszer közelről lefektettem az ágyra. Utána már szépen dobta el magát.